3.1.    Mit jelent az adaptáció?

Az igényelhető bölcsőde mintatervek – habár műszaki kidolgozottságuk közel megegyezik a kivitelezési tervek részletességével –, nem köthetők konkrét helyszínhez és önmagukban nem alkalmasak arra, hogy építési engedélyezésre benyújtsák őket vagy építkezést megkezdjenek velük. 
Minden esetben szükség van arra, hogy adaptáló építész- és szakági tervezők a mintaterveket konkrét, az építtető (pályázó) által kiválasztott telekre illesszék, a helyi építési és településképi szabályoknak megfeleltessék őket, a helyi környezethez, adottságokhoz (pl. tereplejtés, talaj-teherbírás stb.) építészetileg és műszakilag hozzáigazítsák őket, a hiányzó tervlapokkal, munkarészekkel kiegészítsék (pl. helyszínrajz), illetve adott esetben az építtető igényeinek megfelelően módosítsák azokat. Ezt a folyamatot nevezzük adaptációnak, amelyre minden bölcsőde mintatervvel megvalósuló építkezés, épületbővítés esetén szükség van.

3.2.    Ki végezheti az adaptációt?

Az adaptációt kizárólag megfelelő jogosultsággal rendelkező építész tervező és szakági tervezők végezhetik, akik közösen készítik el a „végleges” terveket, a jogszabályi előírások szerint felelősségi körüknek megfelelően felelnek azért, hogy az építési engedélyezésre benyújtható tervdokumentáció megfelelő legyen.

Az adaptáló építész tervezőt az építtető keresi meg, kiválasztott bölcsőde mintatervvel és konkrét telekkel, minél jobban átgondolva a megvalósítandó bölcsődével kapcsolatos igényeit. Az adaptációra felkérhető a mintaterv alapjául szolgáló bölcsőde vázlattervet készítő építész tervező (erre vonatkozó információ a mintatervek aloldalán érhető el), vagy bármely más, megfelelő jogosultsággal rendelkező építész is.

Az adaptáció során, az építési engedélyezési dokumentáció összeállításához különböző szakági tervezőkre is szükség lesz, mint pl. épületgépész tervező, épületvillamossági tervező, tartószerkezeti tervező (statikus). Az építész tervezők, építészirodák sokszor együtt dolgoznak egy szakági tervezői csapattal, ebben az esetben az építtetőnek nem kell külön szakági tervezőket is keresnie. Azt, hogy az építési engedélyezési eljáráshoz milyen munkarészek elkészítése és milyen szakági tervezők bevonása válik szükségessé, jogszabályok határozzák meg.

Építésztervezőt lehet keresni a Magyar Építész Kamara online névjegyzékében, de fontos információk találhatók az egyes építészirodák saját weboldalain is. Tartószerkezeti, épületgépészeti és villamossági szakági tervezők kereshetők a Magyar Mérnöki Kamara online névjegyzékében, de az általános gyakorlat az, hogy az építész tervező generáltervezőként köt szerződést, így ő felel a szakági tervezők munkájáért is.
Az építész tervező az építtetővel közösen tervezési programot készít, amelyben rögzítik az adaptációs munkával kapcsolatos szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni az adaptáció során, mint pl. az építtetői elvárások, helyszín stb.
Az építész tervező árajánlatot ad az adaptációs munkára, melynek építtető általi elfogadása után – az egyedi, „hagyományos” építészeti tervezéshez hasonlóan – az építtető és adaptáló építész tervezési szerződést köt a jogszabályokban meghatározottak szerint.

3.3.    Szerződéskötés az adaptáló építész tervezővel

Az építtető és az adaptáló építész tervező az adaptációs munkára vonatkozóan tervezési szerződést köt, amely tartalmazza például a tervezési programot, a tervezési díjat, tervszállítási határidőket, szakági tervezők bevonását. A tervezési szerződés – így a tervadaptációs szerződés is – kizárólag írásban köthető, kötelező tartalmi elemeit jogszabály írja elő.

A tervezési szerződés elkészítésekor javasolt figyelembe venni a Magyar Építész Kamara – építésügyi hatósági eljáráshoz szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció elkészítésére vonatkozó – mintaszerződését, illetve ezzel kapcsolatos információ szerezhető a Magyar Mérnöki Kamara „Útmutató a tervezési szerződések megkötéséhez” c. dokumentumából is.
A szerződés megkötését követően az építész az építtetővel folytatott konzultációkon beszéli meg a helyi követelmények és építtetői elvárások szerint testre szabott, helyszínre illesztett tervvel kapcsolatos észrevételeket, esetleg módosítási igényeket, részleteket, amíg a folyamat végén előáll az építési engedélyezésre benyújtható dokumentáció.

3.4.    Az adaptáció előkészítése

Építtetőként érdemes már a beruházás megtervezésekor felvenni a kapcsolatot a leendő adaptáló építésszel, aki az igények, illetve az adaptációt befolyásoló kiinduló körülmények tisztázásában is hasznos tanácsokkal tud szolgálni.
Van néhány olyan szempont, információ, amelynek már a folyamat elején építtetőként érdemes minél hamarabb utánajárni, íme néhány ezek közül:

Ingatlan-nyilvántartás: 

Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának számos adatát, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyes jogokat, tényeket. A helyrajzi szám alapján azonosítható telek ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapja és térképmásolata elérhető az interneten a Földhivatal Online rendszeren keresztül is. Érdemes ezek tartalmát áttekinteni, a térképi tartalmat összevetni a valós állapottal, és amennyiben eltérés mutatkozik (pl. a meglévő épület nincs ábrázolva a térképen), javasolt földmérő szakemberrel egyeztetni.

Meglévő épületek tervei, dokumentumai:

Ha a bölcsődei beruházás nem új épületként valósul meg, hanem meglévő épület átalakításával, bővítésével, akkor érdemes utánajárni, hogy a meglévő épületről rendelkezésre áll-e valamilyen dokumentáció, tervállomány, korábbi építési engedély stb. Adott telekre vonatkozó információk kereshetők az e-epites.hu weboldal „Keresés helyrajzi szám szerint” gombjára kattintva, a település önkormányzatánál, illetve bizonyos földrészletek építészeti-műszaki, geotechnikai dokumentumai a Lechner Tudásközpont Építésügyi Dokumentációs és Információs Központjában is elérhetőek.

Helyi építési szabályzat és településképi rendelet: 

Abban a kérdésben, hogy melyik építési telken, milyen épület, milyen paraméterekkel építhető, fontos szerepe van a települések helyi építési szabályzatainak és településképi rendeleteinek (ld. Tervválasztási segédlet – 03 Telekválasztás). Érdemes építtetőként is utánanézni, hogy az adott telken építhető-e az igényeknek megfelelő bölcsőde, vagy esetleg van-e olyan követelmény, előírás, amely ezt szabályozza vagy nem engedi. Ezek a rendeletek általában a Nemzeti Jogszabálytár Önkormányzati rendeletek menüpontjában, valamint a települések honlapjain érhetők el.

Közművek:

Egy telek közművesítettsége kapcsán annak érdemes utána járni, hogy a víz-, gáz-, áramellátás szolgáltatás, a szennyvízelvezetés, egyéb közműhálózatok elérhetők-e és a telek rá van-e csatlakoztatva ezekre. Egy adott terület közműellátottságával kapcsolatban tájékozódhat a Lechner Tudásközpont által üzemeltetett E-közmű rendszer segítségével, illetve itt tud beszerezni közmű-állásfoglalásokat és közműnyilatkozatokat is.