A bölcsőde kerttervezési segédlet célja, hogy segítséget nyújtson az épülő bölcsődék számára az alapvető, kertekhez kapcsolódó kérdésekben, valamint, hogy szakmailag megalapozott elveket képviseljen, amelyek alapján a bölcsőde kertek maximálisan a gyermekek igényei alapján készülhetnek el.

1.1 A kerttervezés előtt jó tudni…

A kerttervezési folyamat a használók igényfelmérésével indul, ahol meghatározásra kerülnek azok a funkciók, szempontok, amelyekre mindenképpen szükség van és amelyeket kiemelt fontossággal kell kezelni. A bölcsődei kerteknél a biztonság a legfontosabb cél, ezért eköré kell szervezni minden funkciót. Emellett fontos már a legelején tisztázni a tervezésre, kivitelezésre és fenntartásra szánt összeget, ugyanis ezek a tényezők is nagyban befolyásolják a folyamatot már a kezdetektől.

A funkciók meghatározása után elkezdődik - az optimális esetben már meglévő helyszínrajz, valamit épület alaprajz segítségével - a kert körvonalainak felrajzolása, a funkciók elhelyezése, a burkolat hierarchia (a burkolatok alá- fölérendeltségét jelzi, melyet a burkolatok szélessége, valamint a nélkülözhetetlenségük mutat meg) meghatározása és a növénytömegek terven történő elhelyezése, mindezt a helyszín adottságainak (talaj kémiai és fizikai tulajdonságai, valamint a domborzat) figyelembevételével kell meghatározni. Amennyiben nem áll rendelkezésre helyszínrajz, a kerttervezés a kert felmérésével kezdődik.

1.2 Helyszínrajz

A telekről készülő felmérés, mely már az építészeti tervezést is megelőzi, és tartalmazza:

• a tájolást,
• a méreteket,
• a telekhatárokat,
• a meglévő/megmaradó/elbontandó épület pontos helyét,
• a meglévő növényállományt,
• az egyéb épített elemeket (burkolatok, egyéb gazdasági, kiszolgáló építmények),
• a terepmagassági adatokat,
• az energia- és közműhálózatok nyomvonalait,
• az egyéb településrendezésre vonatkozó jelöléseket

1.3 Alaprajz

A kertterv elkészítéséhez szükség van az épület földszinti alaprajzára, melyen jól láthatóan fel vannak tüntetve a nyílászárók, hiszen elsődlegesen ezek határozzák meg az épület közelében kialakuló burkolathierarchiát. 

1.4 Felmérések

A telekről készült, kerttervezési szempontból fontos felmérések leginkább a domborzati adottságok, talajadottságok, meglévő növényállomány miatt lényegesek. Ezek ismeretének függvényében szükség lehet:

• geodéziai felmérésre (amely tartalmazza a telek lejtésviszonyait, a telken lévő tereptárgyakat: épületek, utak, növényzet, burkolatok, kerítések, közművek, árkok, támfalak stb. elhelyezkedését)
• geológiai felmérésre (mely tartalmazza a földtani, rétegtani adottságokat)
• fakataszterre (ez tartalmazza a meglévő faállomány fizikai paramétereit: fajnév és fajtanév latin és magyar nyelven, törzsátmérő cm-ben, lombkorona átmérő m-ben, famagasság m-ben, valamint a fa állapotfelmérését, az esetleges kezelési javaslatokat és az egyedről készített képet)

OKOS TIPPAz alaptalaj kémiai és fizikai tulajdonságait a helyi lakosok segítségével (akik valószínűleg ismerik az ottani adottságokat) könnyebb meghatározni, így nem feltétlenül szükséges laborvizsgálat ennek megállapítására. 

1.5 Biztonság

A bölcsőde kertekben a gyermekek fejlődése szempontjából a biztonságos megoldások a legfontosabbak amellett, hogy megjelenésükben is alkalmazkodniuk kell a település ökológiai karakteréhez.  A legfontosabb szabályok ezért a következők:

A kertekben elhelyezett játszóeszközök, berendezési tárgyak, egyéb objektumok sarkának lekerekítettnek kell lennie. Homokozót kizárólag szintbe süllyesztve lehet telepíteni. Virágládák és egyéb „kiálló”, balesetveszélyes objektumok elhelyezése tilos. 

Az esetleges elbontandó épületek alapjait vagy a talajszintből kiemelkedő alapkőzeteket mindenképp el kell távolítani, kivéve, ha gazdaságossági szempontból megoldható a felhasználásuk és minden szinten megfelel a biztonságossági követelményeknek. 

A játszókertet és a gazdasági- és egyéb közlekedőfelületeket kerítéssel és kertkapuval kell elválasztani egymástól, hogy a gyerekek ne tudjanak olyan helyre menni, ahol már nem lát rájuk a gondozó.  

A rézsűk, támfalak koronavonalán kerítést, korlátot kell elhelyezni, a leesés elleni védelem érdekében. Bármilyen lépcső telepítése esetén körben korlátot és kertkaput kell létesíteni.

A telek körbekerítéséről gondoskodni kell. Az utca felőli oldalon nagyon fontos a belátás elleni védelem. Ezt részben kerítésmagassággal és tömör kerítésfallal, részben pedig sövénysáv ültetésével lehet megoldani. A sövényt nem feltétlenül kell végig vezetni a kerítés mentén, de ahol belátásveszély áll fenn, ott erősen javasolt telepíteni.

1.6 Irányadó méretek

Itt azok a méretek, fontos alapelvek lettek összegyűjtve, amelyek elengedhetetlenek a kert tervezése és kivitelezése szempontjából (pl.: játszóeszközök védőtávolságai, ütéscsillapítás, esésmagasság, kerti utak, évelőágyások méretei). 

Játszóeszközök védőtávolságai: a fixen rögzített játszóeszközök esetében két elem között minimum 1,5 m-es távolságnak kell lennie, köztük a talajt pedig ütéscsillapító burkolattal kell fedni (ez lehet gyep, homokburkolat, öntött gumiburkolat vagy a játszóeszközök gyártója által javasolt ütéscsillapító burkolat). Rendszerint a játszószereket gyártó cég tesz ajánlásokat, hogy melyiket érdemes alkalmazni.

Esésmagasság: bölcsődei korosztálynak maximum 1 m-es esésmagasságú eszközt lehet tervezni. Ez az érték a játszóeszközöket gyártó cég oldalán van megadva.

Kerti utak: alapvetően a tervezett létszámra méretezik őket. Egy ember számára 60 cm széles kerti út szükséges, de 70 cm-en már kényelmesen is elfér. Ha két, egymás mellett haladó emberre kell méretezni, akkor 120 cm-el érdemes számolni. Bölcsődekertekben mindenképpen kényelmes méretekkel érdemes számolni annak érdekében, hogy ne legyenek túl kicsire méretezve a burkolatok. 

Ültetőgödrök: minden esetben szükséges előkészíteni a fák, cserjék számára kiásott területet. A humuszban gazdag feltalaj kerül alulra, a gyökerekhez. Alaptrágyázásként ezt a talajt érett marhatrágyával vagy komposzttal össze kell keverni.

Évelőágyások: általános alapelvként elfogadott, hogy min. 80 cm széles évelőágyásokat érdemes tervezni. Ettől el lehet térni a helyi adottságok miatt vagy észszerűségi okokból.

OKOS TIPP Fák esetében minimum 1x1x1 m-es (1 m3-es) ültetőgödröt kell készíteni, cserjék számára pedig 0,6x0,6x0,6 m-es, vagy 0,4x0,4x0,4 m-eset (méret függvényében).  

1.7 Fenntartásigény

A fenntartásigény szempontjából két csoportra oszthatók a zöldfelületek: intenzív vagy extenzív (az extenzív fenntartás jóval költséghatékonyabb, mint az intenzív) 

Intenzív fenntartás: ez a leggyakoribb fenntartási forma, mely esetben rendszeres kaszálás/fűnyírás, öntözés és egyéb fenntartási munka történik.

Extenzív fenntartás: esetében a fenntartás minimalizálódik. Évente 2-3 alkalommal történik kaszálás/fűnyírás, meghatározott időszakban, hogy a gyepfelületet alkotó fajok elszórhassák a magjaikat, ezáltal biztosítva az értékes fajok fennmaradását. Az öntözés gyakorisága nagyon lecsökken, vagy egyáltalán nem öntözik a területet, csak a természetes úton lehullott csapadékvizet kapja.