A bölcsőde kerttervezési segédlet célja, hogy segítséget nyújtson az épülő bölcsődék számára az alapvető, kertekhez kapcsolódó kérdésekben, valamint, hogy szakmailag megalapozott elveket képviseljen, amelyek alapján a bölcsőde kertek maximálisan a gyermekek igényei alapján készülhetnek el.

1.1 A kerttervezés előtt jó tudni…

A kerttervezési folyamat a használók igényfelmérésével indul, ahol meghatározásra kerülnek azok a funkciók, szempontok, amelyekre mindenképpen szükség van és amelyeket kiemelt fontossággal kell kezelni. A bölcsődei kerteknél a biztonság a legfontosabb cél, ezért eköré kell szervezni minden funkciót. Emellett fontos már a legelején tisztázni a tervezésre, kivitelezésre és fenntartásra szánt összeget, ugyanis ezek a tényezők is nagyban befolyásolják a folyamatot már a kezdetektől.

A funkciók meghatározása után elkezdődik - az optimális esetben már meglévő helyszínrajz, valamit épület alaprajz segítségével - a kert körvonalainak felrajzolása, a funkciók elhelyezése, a burkolat hierarchia (a burkolatok alá- fölérendeltségét jelzi, melyet a burkolatok szélessége, valamint a nélkülözhetetlenségük mutat meg) meghatározása és a növénytömegek terven történő elhelyezése, mindezt a helyszín adottságainak (talaj kémiai és fizikai tulajdonságai, valamint a domborzat) figyelembevételével kell meghatározni. Amennyiben nem áll rendelkezésre helyszínrajz, a kerttervezés a kert felmérésével kezdődik.

1.2 Helyszínrajz

A telekről készülő felmérés, mely már az építészeti tervezést is megelőzi, és tartalmazza:

  • a tájolást,
  • a méreteket,
  • a telekhatárokat,
  • a meglévő/megmaradó/elbontandó/tervezett épület pontos helyét,
  • a meglévő növényállományt,
  • az egyéb épített elemeket (burkolatok, egyéb gazdasági, kiszolgáló építmények),
  • a terepmagassági adatokat,
  • az energia- és közműhálózatok nyomvonalait,
  • az egyéb településrendezésre vonatkozó jelöléseket

1.3 Alaprajz

A kertterv elkészítéséhez szükség van az épület földszinti alaprajzára, melyen jól láthatóan fel vannak tüntetve a nyílászárók, hiszen elsődlegesen ezek határozzák meg az épület közelében kialakuló burkolat hierarchiát. 

1.4 Felmérések

A telekről készült, kerttervezési szempontból fontos felmérések leginkább a domborzati adottságok, talajadottságok, meglévő növényállomány miatt lényegesek. Ezek ismeretének függvényében szükség lehet:

  • geodéziai felmérésre (amely tartalmazza a telek lejtésviszonyait, a telken lévő tereptárgyakat: épületek, utak, növényzet, burkolatok, kerítések, közművek, árkok, támfalak stb. elhelyezkedését)
  • geológiai felmérésre (mely tartalmazza a földtani, rétegtani adottságokat)
  • fakataszterre (ez tartalmazza a meglévő faállomány fizikai paramétereit: fajnév és fajtanév latin és magyar nyelven, törzsátmérő cm-ben, lombkorona átmérő m-ben, famagasság m-ben, valamint a fa állapotfelmérését, az esetleges kezelési javaslatokat és az egyedről készített képet)
  • talajtani felmérés

OKOS TIPPAz alaptalaj kémiai és fizikai tulajdonságait a helyi lakosok segítségével (akik valószínűleg ismerik az ottani adottságokat) könnyebb meghatározni, így nem feltétlenül szükséges laborvizsgálat ennek megállapítására. 

1.5 Biztonság

A bölcsőde kertekben a gyermekek fejlődése szempontjából a biztonságos megoldások a legfontosabbak amellett, hogy megjelenésükben is alkalmazkodniuk kell a település ökológiai karakteréhez.  A legfontosabb szabályok ezért a következők:

A kertekben elhelyezett játszóeszközök, berendezési tárgyak, egyéb objektumok sarkának lekerekítettnek kell lennie és amennyiben nincs szintbe süllyesztve, meg kell oldani a balesetveszély elkerülését (puha anyaggal kell bevonni kívülről az egyes objektumokat, mint pl.: nem szintbe süllyesztett homokozó). Virágládák és egyéb „kiálló”, balesetveszélyes objektumok elhelyezése tilos. 

Az esetleges elbontandó épületek alapjait vagy a talajszintből kiemelkedő alapkőzeteket mindenképp el kell távolítani, kivéve, ha gazdaságossági szempontból megoldható a felhasználásuk és minden szinten megfelel a biztonságossági követelményeknek. 

A játszókertet és az egyéb közlekedőterületeket kerítéssel és kertkapuval kell elválasztani egymástól, hogy a gyerekek ne tudjanak olyan helyre menni, ahol már nem lát rájuk a gondozó.  

A rézsűk, támfalak koronavonalán kerítést, korlátot kell elhelyezni, a leesés elleni védelem érdekében. Bármilyen lépcső telepítése esetén körben korlátot és kertkaput kell létesíteni.

A telek körbekerítéséről gondoskodni kell. Az utca felőli oldalon nagyon fontos a belátás elleni védelem. Ezt részben a kerítésmagassággal lehet megoldani, részben pedig sövénysáv ültetésével. Ezt nem feltétlenül kell végig vezetni a kerítés mentén, de ahol belátásveszély áll fenn, ott erősen javasolt telepíteni.

1.6 Irányadó méretek

Itt azok a méretek, fontos alapelvek lettek összegyűjtve, amelyek elengedhetetlenek a kert tervezése és kivitelezése szempontjából (pl.: játszóeszközök védőtávolságai, ütéscsillapítás, esésmagasság, kerti utak, évelőágyások méretei). 

Játszóeszközök védőtávolságai: a fixen rögzített játszóeszközök esetében két elem között minimum 1,5 m-es távolságnak kell lennie, köztük a talajt pedig ütéscsillapító burkolattal kell fedni (ez lehet gyep, homokburkolat, öntött gumiburkolat, gumimulcs burkolat, vagy a játszóeszközök gyártója által javasolt ütéscsillapító burkolatok). Rendszerint a játszószereket gyártó cég is tesz ajánlásokat, hogy melyiket érdemes alkalmazni.

Esésmagasság: bölcsődei korosztálynak maximum 1 m-es esésmagasságú eszközt lehet tervezni. Ez az érték a játszóeszközöket gyártó cég oldalán van megadva.

Kerti utak: alapvetően a tervezett létszámra épül fel a méretük. Egy ember számára 60 cm széles kerti út szükséges, de 70 cm-en már kényelmesen is elfér. Ha két, egymás mellett haladó emberre kell méretezni, akkor 120 cm-el érdemes számolni. Bölcsődekertekben mindenképpen kényelmes méretekkel érdemes számolni annak érdekében, hogy ne legyenek túl kicsire méretezve a burkolatok. 

Ültetőgödrök: minden esetben szükséges előkészíteni a fák, cserjék számára kiásott területet. A humuszban gazdag feltalaj kerül majd alulra, a gyökerekhez. Alaptrágyázásként ezt a talajt is még érett marhatrágyával vagy komposzttal össze kell keverni.

Évelőágyások: általános alapelvként elfogadott, hogy min. 80 cm széles évelőágyásokat érdemes tervezni. Ettől el lehet térni a helyi adottságok miatt vagy észszerűségi okokból, de ha ennél keskenyebb az kevésbé esztétikus

OKOS TIPP Fák esetében minimum 1x1x1 m-es (1 m3-es) ültetőgödröt kell készíteni, cserjék számára pedig 0,6x0,6x0,6 m-es, vagy 0,4x0,4x0,4 m-eset (méret függvényében).  

1.7 Fenntartásigény

A fenntartásigény szempontjából két csoportra oszthatók a zöldfelületek: intenzív vagy extenzív fenntartásra (az extenzív fenntartás jóval költséghatékonyabb, mint az intenzív) 

Intenzív fenntartás: ez a leggyakoribb fenntartási forma, mely esetben rendszeres kaszálás/fűnyírás, öntözés és egyéb fenntartási munka történik.

Extenzív fenntartás: esetében a fenntartás minimalizálódik. Évente 2-3 alkalommal történik kaszálás/fűnyírás, meghatározott időszakban, hogy a gyepfelületet alkotó fajok elszórhassák a magjaikat, ezáltal biztosítva az értékes fajok fennmaradását. Az öntözés gyakorisága nagyon lecsökken, vagy egyáltalán nem öntözik a területet, csak a természetes úton lehullott csapadékvizet kapja.