Az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének feltételeit jogszabály írja elő, a bölcsőde mintatervek alapján elkészült tervek szerinti bölcsőde-építés, épületbővítés kivitelezése alapvetően megegyezik a mintaterveket nem használó, „hagyományos” építkezési folyamattal. Az alábbiakban néhány fontos szempontra hívjuk fel a figyelmet, amely a kivitelezéssel kapcsolatban segítséget jelenthet:

5.1.    Kivitelezési dokumentáció

A kivitelezéshez jogszabályi előírás alapján szükség van kivitelezési dokumentációra is, melynek előírások szerinti részét – az építési engedélyezési dokumentációhoz hasonlóan – építész tervező és szakági tervezők készíthetik el. A kivitelezési dokumentáció tervei általában már részletesebbek az építési engedélyezéshez tartozó terveknél, megépíthetőség szempontjából több műszaki információt tartalmaznak (azonban jelen esetben fontos kiemelni, hogy a bölcsőde mintatervek egyes részei már alapból, adaptálatlan állapotukban is viszonylag részletesen kidolgozottak).
A kivitelezési dokumentáció tartalmát – melybe az engedélyezési tervekhez hasonlóan az építészeti és a szakági terveket is beleértjük – jogszabály, illetve ez alapján a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatai határozzák meg. A kivitelezési tervcsomag tartalmazhat több olyan munkarészt, amely építési engedélyezéshez nem volt szükséges, ebben a fázisban viszont része a dokumentációnak.

5.2.    A kivitelezés szereplői

A kivitelezési folyamatban résztvevő szereplők (beleértve az építtetőt is) feladatait, felelősségi köreiket és tevékenységük végzésének feltételeit jogszabály írja elő. Az alábbiakban a kivitelezés néhány szakmai szereplőjét mutatjuk be:

Vállalkozó kivitelező:

„Az az építőipari kivitelezési tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenységként végző vállalkozó, amely vagy aki a kivitelezői láncolatban elfoglalt helye és szerződés szerinti pozíciója alapján fővállalkozó kivitelező, megrendelő vállalkozó kivitelező vagy alvállalkozó kivitelező lehet” (a fővállalkozó-, megrendelő- és alvállalkozó kivitelezők fogalommeghatározását jogszabály tartalmazza). A vállalkozó kivitelezőnek rendelkeznie kell a jogszabályban meghatározott feltételekkel és érvényes regisztrációval az építőipari kivitelező vállalkozók névjegyzékében, amelyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezet. Egy építkezésen több fővállalkozó kivitelező is dolgozhat. A köznyelvben gyakran találkozhatunk a generálkivitelező fogalmával, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyetlen fővállalkozó kivitelező áll szerződéses kapcsolatban az építtetővel az adott építkezés teljeskörű megvalósítására.

Felelős műszaki vezető:

A kivitelezési tevékenység irányítását végző, megfelelő jogosultsággal rendelkező műszaki szakember, aki a kivitelezővel áll szerződéses kapcsolatban.

Építési műszaki ellenőr:

Az építési műszaki ellenőr az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció betartását. A gyakorlatban az építtető érdekeit képviseli, megfelelő jogosultsággal kell, hogy rendelkezzen, és az építtetővel áll szerződéses kapcsolatban. 
Jogszabályban előírt esetekben kötelező csak alkalmazni, de javasolt, hogy minden – bölcsőde mintaterv alapján elkészült tervek szerinti – bölcsőde-építés, épületbővítés esetén működjön közre.

Tervező(k):

A kivitelezési dokumentáció előírások szerinti részét építész tervező készíti el, adott esetben szakági tervezők bevonásával együtt. A gyakorlatban alapvetően érdemes az építési engedélyezési terveket készítő (adaptáló) építész tervezővel elkészíttetni a kivitelezési terveket is, azonban a lehetőség adott arra is, hogy ezt a munkát már más tervező végezze.

Tervezői művezető:

„A tervező az általa készített kivitelezési dokumentációval kapcsolatban az Étv. 33. § (4) bekezdése szerint tervezői művezetést végezhet.” „Közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását” Bölcsőde építése esetén nem kötelező alkalmazni, de a tervezői művezetés is növeli annak esélyét, hogy az épület a tervezett formában és minőségben épüljön meg.

5.3.    Szerződéskötés a vállalkozó kivitelezővel

Az építtető a kivitelezési munkát végző vállalkozó kivitelezővel (kivitelezőkkel) szerződést köt, melyhez javasolt igénybe venni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján elérhető Építési szerződésmintákat. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szerződésben mindenképpen érdemes rögzíteni a kötbér-fizetési kötelezettséget és annak részleteit, valamint a készültségi foktól függő szakaszos kifizetés lehetőségét az építtető részéről.

Kiemeljük továbbá, hogy a kivitelezés egyéb szereplői közötti szerződéskötések közül többre az e-epites.hu honlap Tudástár – Szerződéskötés-minták aloldala, emellett a Magyar Építész Kamara weboldalának Mintaszerződések aloldala is tartalmaz letölthető mintaszerződéseket (illetve szerződéskötéssel kapcsolatos információ szerezhető a Magyar Mérnöki Kamara „Útmutató a tervezési szerződések megkötéséhez” c. dokumentumából is). Azonban fontos, hogy minden szerződés megkötésénél körültekintően, a jogszabályi előírások szerint, az adott kivitelezés körülményeinek és részleteinek megfelelően kell elkészíteni a dokumentum végleges változatát.

5.4.    E-építési napló vezetése

A bölcsődeépítés kivitelezése során – szintén jogszabályi előírások alapján és azoknak megfelelően – kötelező elektronikus építési naplót (e-építési naplót) vezetni. Az elektronikus építési naplóban rögzítik az egyes résztvevők a kivitelezéshez kapcsolódó dokumentációkat, a kivitelezési történéseket, az építkezés előrehaladását, a munka megfelelőségére vonatkozó, illetve az elszámoláshoz szükséges tényeket. Az elektronikus építési napló vezetésével kapcsolatban a kivitelezés különböző résztvevőinek, így az építtetőnek is különböző feladatai vannak, ezzel kapcsolatban szükséges konzultálni a vállalkozó kivitelezővel. A kivitelezési tevékenységet, illetve az e-építési napló vezetését az építésfelügyeleti hatóság ellenőrizheti.

Az E-építési napló elektronikus alkalmazás (általános építmények elektronikus építési naplója) az e-epites.hu weboldalról érhető el, ahol a naplóvezetésre és egyéb – ezzel összefüggő – teendőkre vonatkozó kézikönyv, útmutató is található. 

5.5.    A kivitelezés befejezése

A kivitelezés befejezésekor is van néhány olyan teendő, amelyre vonatkozóan követni kell a jogszabályi előírásokat. Ezek közül az alábbiakat emeljük ki:

Műszaki átadás-átvétel, munkaterület visszaadása:

A kivitelezés műszaki átadás-átvételi eljárással zárul, amelyen jegyzőkönyvet kell készíteni az elvégzett munkákról és az esetleges hibákról, hiányosságokról. A jegyzőkönyvbe vett hibák, hiányosságok kijavítását, a teljesítésigazolás kiadását, majd a vállalkozói díj kifizetését követően a fővállalkozó kivitelező visszaadja az építtetőnek az építési munkaterületet.
A kivitelező a műszaki átadás-átvétel során átadja az építtetőnek mindazokat a dokumentumokat, melyek az elvégzett munkák megfelelő teljesítését igazolják, és szükségesek az épületre vonatkozó használatbavételi engedély megkéréséhez.

Megvalósulási dokumentáció:

Ha az építkezés során eltértek a kivitelezési tervektől, akkor megvalósulási dokumentációt kell készíteni, amely bemutatja a tényleges, megépített állapotot.

Elektronikus építési napló lezárása:

Elektronikus építési napló vezetése esetén a szükséges dokumentumok feltöltését és a munkaterület visszaadását követően az egyes alnaplókat és főnaplókat le kell zárni.