3.1. Megfelelő telek megtalálása a tervezett bölcsőde számára

A bölcsőde számára megfelelő telek, települési környezet megtalálása, meghatározása minden település esetén fontos folyamat, amelynek során több szempontot figyelembe kell venni. A megfelelő helyszín településen belüli elhelyezkedése, a meglévő intézmények, települési szolgáltatások megléte, a közlekedés fontos szempontok lehetnek egy-egy új bölcsőde építés vagy meglévő épület bölcsődei célokra történő hasznosítása során. Ebben a fejezetben a települések épített környezetét jogszabályi alapon meghatározó néhány szempontra hívjuk fel a figyelmet. (Telekválasztással kapcsolatos egyéb hasznos információk a Telekválasztási Segédletben érhetők el.)

3.2. A Helyi Építési Szabályzat és a Településképi Rendelet

A települések esetében az épületek elhelyezésének és kialakításának kérdésében, alapvetően, általában a település Helyi Építési Szabályzata (HÉSZ) és Településképi rendelete (TKR) a legfontosabb. Ez a két települési jogszabály mondja meg, hogy építésügyi és településképi szempontból mely telek milyen besorolású területbe esik, oda milyen épület építhető, hogyan kell azt a telekre elhelyezni, és milyen építészeti kialakítás a megengedett.
Természetesen egy-egy új épület építése esetén ezen szabályok teljeskörűen megvizsgálandók a jogszabályi előírások szerint, azonban az alábbiakban áttekintünk néhány olyan - telekre vagy épületre vonatkozó - követelményértéket, amelyek gyakoriak a települési szabályozások esetében, és amelyeket az ideális bölcsőde vázlatterv és telek kiválasztásakor érdemes megvizsgálni és összevetni az adott bölcsőde vázlatterv paramétereivel. A felsorolt jellemzők a települések esetén jelenleg megszokott helyi építési szabályzat és településképi rendelet rendszerét veszik alapul (a közelmúltban a településtervezésben jogszabály-változások következtek be, melyek érintik a jövőben készítendő helyi építési szabályzatok kérdéskörét is).
(Az jellemzők leírásai tájékoztató jellegűek, nem tekintendők fogalom-meghatározásnak, definiálásuk terén minden esetben a jogszabályok veendők figyelembe.)

3.3. Fontos, építési telekre vonatkozó jellemzők, paraméterek

Beépítés módja, előkert, hátsókert, oldalkert, építési hely

Abban a kérdésben, hogy egy telek mely részére lehet elhelyezni a tervezendő épületet, a beépítés módja, az előkert, hátsókert és oldalkert(ek) mérete, valamint az ezekkel összefüggő építési hely meghatározó. A beépítés módja lehet oldalhatáron álló, szabadonálló, ikres, zártsorú vagy telepszerű beépítés és ennek megállapításakor bizonyos esetekben a környezet meglévő, kialakult beépítését is figyelembe kell venni. Ezek a paraméterek az épület elhelyezésén túl kihatással lehetnek az épület kialakítására is, hiszen adott esetben például a szomszédos ingatlan felé sem létesíthető bármilyen, bármennyi ablak.

Telek legnagyobb beépítettsége

A telek legnagyobb beépítettsége azt szabályozza, hogy az adott épület a telek maximum mekkora részét foglalhatja el. Ez egy jogszabályi előíráson alapuló, annak megfelelően elvégzendő számítás, amely az épület beépített alapterületét a telek megfelelő területéhez arányosítja. A bölcsőde vázlattervek Építészet műleírásában megtalálható „Beépített terület” paraméter és a kiválasztott telek megfelelően figyelembe vett területének hányadosával már összevethető ez a követelményérték. Bizonyos HÉSZ-ek meghatároznak terepszint alatti és terepszint feletti beépítettségre is határértéket.

Legkisebb zöldfelület

Ez az arányszám azt mutatja meg, hogy a telek területének minimum hány százaléka kell, hogy - jogszabályi értelemben - növényzettel beborított legyen. Ennek megállapításánál nem csak a fűvel borított felületek vehetők figyelembe, a vonatkozó kormányrendelet meghatároz egyéb olyan épület- és telekrészeket is, amelyek bizonyos része adott esetben beszámítható ebbe az értékbe.

Közművesítettség

Sok esetben a települések meghatározzák, hogy egy adott területen, építési övezetben minimum mely közművek megléte esetén építhető épület. Annak megfelelően, hogy a vízellátás, gázellátás, elektromos energiaellátás, szennyvízelvezetés, stb. rendelkezésre áll-e, az adott (építési) övezet lehet teljesen, részlegesen vagy hiányosan közművesített, vagy közművesítetlen.

Parkolás

A gépkocsi-parkolók kialakítására, minimális darabszámára vonatkozóan az országos szintű szabályozás is tartalmaz előírásokat, de az adott település is szabályozhatja ezt a kérdéskört, amelyet mindenképpen meg kell vizsgálni, hiszen ha a parkolók kialakítása telken belül elvárt, akkor az jelentős területet vehet igénybe a telekből.

3.4. Legfontosabb, épületre vonatkozó jellemzők, paraméterek

Megengedett funkció, rendeltetés

A helyi szabályozás (illetve országos rendelet is) tartalmaz arra vonatkozó előírásokat, hogy a település egyes területein milyen funkciójú, rendeletetésű épület helyezhető el, azaz, hogy a kiválasztott telken a besorolásától függően megengedett-e bölcsőde épület építése.

Épületmagasság, homlokzatmagasság, párkánymagasság

A tervezendő épületek megengedett magasságát a települések általában az épületmagasság (vagy a még korábbi előírások szerinti építménymagasság), homlokzatmagasság és/vagy párkánymagasság értékek maximumával (esetenként minimumával is) szabályozzák, e három értéket a jogszabály együttesen beépítési magasságnak nevezi, és mindháromra tartalmaz definíciót is. Míg az épület párkánymagassága(i) „mérhető” értékek, addig az épületmagasság és homlokzatmagassági értékek összetett számítás eredményei, amelyeket általában építésztervező számít ki. A bölcsőde vázlattervek esetében az Építészeti műleírás az épületmagassági értéket tartalmazza, tehát ez összevethető az adott települési szabályozás – kiválasztott telekre vonatkozó – megfelelő értékével.

Tetőforma, anyaghasználat, homlokzat-kialakítás, stb.

A Településképi rendelet tartalmazhat további, építészeti tömegformálásra, anyaghasználatra, homlokzatkialakításra vonatkozó előírásokat, melyekkel szintén számolni kell, például meghatározhatja, hogy egyes területeken milyen tetőformával, milyen homlokzatszínezéssel kell az épületeket kialakítani, vagy éppen, hogy mely anyag használható tetőfedésként.

3.5. Megfeleltetés az előírásoknak, a helyi rendeletek módosításának lehetősége

Ha a kiválasztott vagy preferált bölcsőde vázlatterv a települési adottságok és/vagy szempontok alapján nem felel meg a jelenlegi szabályozásnak, fontos kiemelni, hogy a mintatervek adaptációja során az adaptáló építész tervezőnek lehetősége van módosítani a terveket a helyi szabályozásnak való megfeleltetés céljából is.

Ha az adott mintaterv csak irreálisan nagy változtatásokkal, vagy azokkal együtt sem feleltethető meg az előírásoknak, akkor az önkormányzatnak bizonyos keretek között arra is van lehetősége, hogy a helyi építési szabályzatot, illetve a településképi rendeletet módosítsa, amelynek eredménye már kedvezőbb szabályozási feltételeket teremthet a bölcsődeépítésre. Fontos ugyanakkor, hogy ez utóbbi lehetőség összetett és időigényes folyamat, amelyre vonatkozóan jogszabály határozza meg az eljárásrendet és a közreműködő hatóságok, egyéb szereplők körét.