A kertek építőelemeinek egyik nagy csoportját a növények alkotják. A bölcsődék esetében különös hangsúlyt kell fektetni a felhasználható fajokra, alfajokra és fajtákra. 

2.1 Növényalkalmazás

A növényalkalmazás alapvető feladatai a lehatárolás, a szél-, por-, és zajvédelem, az árnyékadás, valamint az esztétikum. 
A növényalkalmazás tervezésénél elengedhetetlen ismerni a talaj kémhatását, a fizikai tulajdonságait, a geológiai és a domborzati adottságokat. Ezek mind befolyásolják az alkalmazható növények listáját.  
Általános alapelvként elmondható, hogy maximum 20-25 növényfajt érdemes egy kerten belül alkalmazni.

2.1.1 Javasolt fajlista

Az alábbi fajlista (1. melléklet) kiemelt figyelmet kapott a bölcsődei szabványban (MSZ 24203-7:2022 - Nevelési és oktatási épületek tervezési előírásai. 7. rész: Bölcsődék) leírtak szempontjából, ugyanis úgy lett összeállítva, hogy a tiltott tulajdonsággal rendelkező növényfajokat nem tartalmazza. Csak azok a fajok, fajták kerültek bele, amelyek nem mérgezők, nincs tövisük, nem hoznak termést és nem földre csüngő az ágrendszerük.

2.1.2 Tiltott növényfajok

Bölcsődékben tilos olyan növényeket alkalmazni, amelyek mérgezők, tövisük van, termést hoznak és földre csüngő águk van (hogy ne tudjanak alatta elbújni a gyerekek), ezen kívül nem javasolt intenzív illatú, rovarvonzó, esetlegesen allergizáló növények használata.

2.1.3 Meglévő növények

A telken lévő meglévő növényállomány felmérése (fakataszter) segít abban, hogy a kivágásra javasolt, valamint a megmaradó egyedek listába szedve megjelenjenek. Ezekkel mindenképp érdemes tovább tervezni, ha a növények egészségi állapota nem igényli a kivágást, vagy nincs olyan helyen, ahol elengedhetetlen, hogy eltávolítsák.

OKOS TIPP Érdemes a helyi kertészeteknél felmérni a választékot, mert egy nagyobb tételű megrendelésnél esetleg kedvezményesen lehet hozzájutni a növényanyaghoz.

2.1.4 Gyeptelepítés

A gyepek telepítése kapcsán két nagy típust lehet megkülönböztetni. Az egyik, a gyepszőnyeg telepítés, a másik a magvetéssel gyepesítés. A gyepszőnyeget abban az esetben érdemes használni, ha nagyon gyorsan kell „kész” gyepfelület, ugyanis ebben az esetben a begyökeresedést követően (kb. 2 hét) már használható a gyep. Ezalatt az idő alatt viszont folyamatosan nedvesen kell tartani, mert különben foltokban kiég. Ez a módszer lényegesen költségesebb, mint a magvetéses változat.

A magvetéssel történő gyepesítés előnye, hogy olcsóbb, és a helyi adottságokra akklimatizálódik, tehát ellenállóbb. Hátránya, hogy hetekig tart amíg kikel, megnő és nyírható hosszúságú lesz, és csak azt követően, az első nyírás után lehet használatba venni. Ezért amennyiben a gyeptelepítés már működő bölcsőde kertjében történik javasolt, hogy az a nyári szünet időszakában történjen.

2.2 Lehatárolás

A lehatárolás nagyon fontos mind a telekhatár mentén (kerítés), mind a kerten belül az egyes funkciók között, ugyanis az esetleges háromszintes (lágyszárú, cserje, fa) növényállomány zaj- és rezgéscsillapító, valamint porszűrő hatással bír. 

Telken belüli körbehatárolás: a kerítés mentén körbefutó sövénysávnak elsősorban az esetleges belátás/rálátás megszüntetése a feladata, valamint zaj- és rezgéscsillapító, porszűrő hatása van. Ehhez kapcsolódnak az évelőágyások, valamint a különböző termetű fák, melyek által háromszintes növényborítás alakítható ki a kerítés mentén.

Telken belüli funkciók elkülönítése: a kerten belüli lehatárolás/elhatárolás is különböző szintezettségű növénykompozíciókkal oldható meg. Cél a mozgalmas, esztétikus összkép kialakítása a funkciók egyértelmű lehatárolása mellett.